Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Futter, szabadidő anyag panel 40x50 cm, Elefánt csónakban

1.800 Ft
Jelöld be azokat a kiegészítő termékeket, amiket még a kosárba szeretnél tenni!
Menny.:db
Elérhetőség: Raktáron
Várható szállítás: 2021. július 27.
Szállítási díj: 990 Ft
Átlagos értékelés: Nem értékelt
Szerezhető hűségpontok: 4

Prémium minőségű pulóver panel, mely kellemes puha viseletet biztosít. Rugalmassága elasztán vagy lycra tartalmának köszönhető. 

Az oldalon látható termékképek (anyagok színei) eltérőek lehetnek! Fontos, hogy több kijelzőn ellenőrizzétek (mobil, tablet, laptop)!

Leírás

Ella a kiselefánt tüneményes teremtés. Mindig vidám, kedves, nagyon jó barát. Bár fára mászni nem tud, mindig a helyzet magaslatán áll. 
Gyönyörködj az édes Futter anyagpanelünkben és nézz szét további prémium futtereink között is.

Prémium minőségű pulóver panel, mely kellemes puha viseletet biztosít. Rugalmassága elasztán vagy lycra tartalmának köszönhető.

Nem bolyhosodik, az anyag felülete teljesen sima. 

A minta mérete 25 cm.

A futter mérete: 40x50 cm

A nyomtatás Oeko-Tex 100 tanusítvánnyal rendelkezik

Összetétel: 95% pamut, 5% elasztán

Súly: 250 g/m2

Használat:

  • Mosás: maximum 40°C-on
  • Centrifuga: maximum 800 fordulat/perc
  • Ne használj fehérítőt
  • Vasalható

Paraméterek

Mintázat Állatok
Összetétel 95% pamut 5% elasztán
Súly 250 g/m2
Szín Világoskék

Kutyifa Anikó: Ella nem tud fára mászni

Az osztály megállt egy terebélyes törzsű majomkenyérfa előtt. Miközben a tanár úr utasításait hallgatták, az állatok figyelték a fa szürkésbarna, durva kérgét és magasban szétágazó lombját.

– Hogy micsoda? Fára mászás? – hüledezett Ella, és ormányával mérgesen dörzsölgette a füle tövét. – Remélem ez valami vicc!

– Van valami problémája a feladattal, kisasszony? Itt lenne az ideje, hogy hasznossá tegye magát, ne csak a sárban dagonyázzon vagy legelésszen! – kiáltott rá élesen Gerzson edző az elefántlányra.

Ella nem volt egy ijedezős diák, de a gnú hangsúlyától mindig összerezzent egy kicsit. Szürke bőre még ráncosabb lett, ahogy megpróbálta kisebbre húzni magát.

– Hát, tanár úr – kezdte óvatosan. – csak arra gondoltam…

– Neked itt nem az a dolgod, hogy gondolkozz!

– Igen, azt tudjuk – suttogta Hédi, a hiéna barátnője fülébe. Tudta, hogy az edző igazságtalan Ellával, és arra már gondolni sem mert, hogy ez a feladat az ő képességeit is meghaladja.

Gerzson összevont szemöldökkel nézett a hiénára:

– Hédinek is lenne hozzáfűzni valója? Ellának szószólóra van szüksége?

Hédi ki nem állhatta a gúnyolódást, ravasz mosolyra húzta a száját, bajusza izgatottan billegett ide-oda. Ella rémülten meredt barátnőjére, úgy sejtette ismét valamiféle szemtelen őrültségre készül.

– Én csak arra gondoltam, tanár úr – de aztán, felidézve az előbbi, gondolkodásra vonatkozó utasítást, kijavította magát – bocsánat, az jutott eszembe, hogy esetleg a tanár úr bemutatná a feladatot?

A hirtelen beállt csendben a szúnyogok zümmögését is hallani lehetett. Az állatok felváltva néztek Hédire és Gerzson edzőre. Bár az égen csak egyetlen hófehér bárányfelhő kószált, mindannyian érezték, hogy pillanatokon belül kitör a vihar. A gnú végighordozta tekintetét a kölykökön, ám egyetlen rezzenés sem árulta el, hogy sokan egyetértenek Hédi ötletével.

Az edző hangja mézédesen csengett, az osztály tagjainak hátán mégis felállt a szőr. Kivéve a tobzoskát. Az ő szarulemezei úgy meredtek az égre, mintha apró napelemek lennének.

– Milyen humorosan ébredtünk ma reggel! Tán a tréfarépa az új menü a hiénacsaládban? – majd az eddigi lágy hang hirtelen fenyegetőre váltott. – Indulás, két szavannakör! Ha visszatértél, megnézzük, lesz-e kedved még tréfálkozni. Pedro – szólította magához a papagájt az edző, majd a csőrébe nyomva kilenc színes kendőt, így folytatta – helyezd el ezeket a fa tetején! Mindenki felmászik a fára és szerez egy kendőt! Tíz percetek van. Aki nem teljesíti a feladatot, egyest kap!

Zsiráf Zsófi közelebb lépett a fához, kinyújtotta izmos nyelvét, és megragadta az egyik kendőt. Muki, a kis makákó, Zsófi nyakán kapaszkodott fel a fa tetejéig. Így ő is könnyedén megszerezte a zsákmányt.

– Mindkettő egyes! – értékelt Gerzson. – Az volt a feladat, hogy felmásszatok a fára!

Olli, az oroszlán megpróbált ugrani, de akárhogy igyekezett, még a legalsó ágakat sem érte el, így ő is egyest kapott. Benő, a beduin majom, izmos karjaival kapaszkodva egy szempillantás alatt elvégezte a feladatot. Piri, a patkány és Edua, az egér erős karmaikat használva szintén hamar elérték az ágak között megbújó kendőket. Ők hárman ötöst kaptak. Dóri, a denevér könnyedén fel tudott volna repülni, de okulva Zsófi és Muki példáján, inkább lassan, araszolgatva haladt a törzsön felfelé. Éppen akkor érte el a fa tetejét, mikor Hédi kifulladva érkezett vissza a két szavannakörből.

– No, csakhogy megérkeztél! Éppen kedves barátnőd következik a fáramászással. Gyere, csak gyere! – invitálta közelebb a hiénát, akinek bizony nem sok harci kedve maradt a hőségben való szaladgálás után.

Ella egészen közel lépett a fatörzshöz. Mellső lábaival átkarolta, a hátsókkal pedig igyekezett felemelkedni a földről. Egy kicsit felhúzta magát, de aztán nagyot huppanva terült el a földön. A majomkenyérfa minden egyes próbálkozás után egyre jobban dőlni kezdett.

– Gyerünk, Ella! Ekkora erős állatnak nem szabad, hogy gondot okozzon egy kis fáramászás.

Ella minden erejét összeszedve hátrált egy kicsit. Megpróbált nekifutásból felugrani és megkapaszkodni a törzsben. Amint teljes testsúlyával nekilendült a fának, az recsegve-ropogva borult Gerzson edző irányába. A tanár úrnak a félelemtől földbe gyökerezett a lába, és mozdulni sem mert. Ella azonban felmérve a veszélyes helyzetet, azonnal az edző mellett termett. Ormányával megragadva az egyik ágat, kitámasztotta a fát.

A többi állat lélegzetvisszafojtva nézte, ahogy az elefánt minden erejét megfeszítve tartja a hatalmas fát. Olli és Zsófi a tanár úrhoz ugrottak, és elhúzták a félig kidőlt fa alól. Amikor mindenki biztonságos távolságba került, Ella elengedte az ágat, a majomkenyérfa pedig nagy robajjal zuhant a földre. Legfelső ágai közül az utolsó kettő kendő kandikált ki. Az elefántlány fellépett a kidőlt fa törzsére, és elbattyogott a kendőkig. Ormányával levette az egyiket, és a gyöngyöző homlokú gnú felé tartotta.

– Nagyon izzad a tanár úr homloka! – mondta mosolyogva. – Meg is értem, hogy ilyen nagyon szüksége volt a kendőkre – kuncogott tovább. – Igaza volt, ez a mai óra igazán tanulságos. Tényleg megtanultam fára mászni és hasznossá tenni magam. Nem gondolja, tanár úr?

Forrás: https://meseles.hu/mese/kutyifa-aniko-ella-nem-tud-fara-maszni-mese/

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írd meg véleményedet!