Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Futter, szabadidő anyag panel 40x50 cm, monokróm kölyökoroszlán

1.800 Ft
Menny.:db
Elérhetőség: Utolsó 1 db raktáron
Várható szállítás: 2021. szeptember 22.
Szállítási díj: 990 Ft
Átlagos értékelés: (1)
Szerezhető hűségpontok: 4

Prémium minőségű pulóver panel, mely kellemes puha viseletet biztosít. Rugalmassága elasztán vagy lycra tartalmának köszönhető. 

Mono Grey kollekció, limitált kiadás.

Az oldalon látható termékképek (anyagok színei) eltérőek lehetnek! Fontos, hogy több kijelzőn ellenőrizzétek (mobil, tablet, laptop)!

Leírás

Ez a gyönyörű limitált kiadású kölyökoroszlános futter panel tökéletes választás a nagymacskák szerelmeseinek!
Siess, le ne maradj!

Prémium minőségű pulóver panel, mely kellemes puha viseletet biztosít. Rugalmassága elasztán vagy lycra tartalmának köszönhető. 

Mono Grey kollekció, limitált kiadás.

Nem bolyhosodik, az anyag felülete teljesen sima. 

A minta mérete 28 cm.

A futter mérete: 40x50 cm

A nyomtatás Oeko-Tex 100 tanusítvánnyal rendelkezik

Összetétel: 95% pamut, 5% elasztán

Súly: 250 g/m2

Használat:

  • Mosás: maximum 40°C-on
  • Centrifuga: maximum 800 fordulat/perc
  • Ne használj fehérítőt
  • Vasalható

A kisoroszlán története

Élt egyszer egy oroszlánkölyök, a legkisebb sok testvére között. Szőröcskéje, akár az esőmosta, napszítta fűszál, oly fakó. Négy mancsa volt és hosszú, vékony farka, a végén bojttal, s ez úgy meredt a világba, mint egy festékecset. Ha megszólalt, hatalmas volt a hangja, bömbölése, csak azt sajnálta: ő sohasem hallja, hiszen a többi vele bömbölgetett.
Micsoda lárma volt!
Minden madár repült, ki eddig dalolt, és bokraikból mind-mind menekült, aki csak megbújt vagy pihent.
Ám egyszer egy napon, egy késő délutánon fölébredt, s míg feküdt az oldalán, a melengető nagy sziklaágyon, s nyújtózkodott az alkonyatban, arra gondolt: Itt az alkalom, talán a saját hangom hallhatom – s már döngött is a hangja – Uáááá! – úgyhogy fölébredt rá a szundításból anyja, s azt mondta:
– Csitt, a többi alszik! – s pihent tovább.
Nem így a kölykünk, ki vándorútra indult, s keresni kezdte azt az egy helyet, ahol bömbölődhet, s úgy, hogy mások ráfigyeljenek.
„Topp-topp-topp” – ballagdált a domboldal felé, ahol egy keskeny patak is futott.
A víz fölött a deszkapallón „kopp-kopp-kopp” – kopogott a körme, majd ment a réten, mancsa alatt a fű „sttt-sttt-sttt” – hajolt a földre, s ott maradt.
Futott, futott, és meg sem állt, amíg egy falut nem talált, hol a palánkfal előtt gyerekek játszottak, nevetgéltek.


Oroszlánkölykünk leült a fúbe, nyakát nyújtotta, fejét fölvetette és bömbölődött:
– Uááááá!
Így szólt az ének, s bár azt kívánta: hangja tetsszen, a gyerekek futva futottak falujuk felé, és bereteszelték a palánk kapuját.
– Bumm! – csattant a deszka, és szólt a „trapptrapp”, mert a kisoroszlán tovább ballagott, át a füvön, át a nagy mezőn.
A dombtetőn, egy lombos fa alatt majmok ültek, és kókuszt ropogtattak: „ropp-ropp”.
Amint meglátta őket, nyakát nyújtotta, fejét fölvetette, s bömbölődőtt. Bár gyönyörű volt a hangja, az egyre hangosabb „uáááá!” úgy szállt, mintha menny dörögne, a majmok mind a lomb közé rohantak, s nyakra-főre hajigatták a kókusz héját – „Pik-pik-pik” – oroszlánkölykünk kobakjára.
Eltrappolt hát onnan is, a „trapp-trapp” kísérte oda, hol a vízben vadlibák úsztak. No hát nekik is kitátotta száját, s bömbölődőtt, mintha morgolódna, majd egyre nőtt és nőtt és nőtt a hangja, míg oly harsogó lett, amilyen sose volt.
– Uááááá!
A vadlibák a vízről fölriadtak, szárnycsapásuk hullámot kavart.
Szegény oroszlánkölykünk! A bömbölése senkinek se tetszik…
Így indult el akkor arra, amerről jött: hazafelé, s közben föl-alá lengett a bojtos farka.
Ballagdált a dombon „trapp-trapp” át, majd „sttt-sttt” a nagymezőn, s végig a pallón, „kopp-kopp”, azután megállt.
Hallotta, hogy hívja a mama.
– Uáááá! – felelt a kis kölyök, s ez volt a legszebb bömbölése ezen a napon.
Hazáig meg sem állt, ott anyja így fogadta:
– Boldog vagyok, mert hívtalak, s te nyomban válaszoltál.
– Mrrrr! – dorombolt erre ő, dorombolása egyre hangosabb lett, a mormogása kiáltássá vált. Tudta már – Uáááá! –, a mama boldog, mert válaszolt, amikor hívta őt, s ez lett a legjobb üvöltése mindenféle üvöltés között.

Forrás:https://napimese.cafeblog.hu/2010/10/20/a-kisoroszlan-tortenete/

Vélemények

5.00
1 értékelés
(1)
(0)
(0)
(0)
(0)
Írd meg véleményedet!
2021. 02. 03. -
Gyönyörű, olyan mint a képen. Kislányomnak vettem, aki nagy oroszlánkirály rajongó. Vékony futter, szuperül illik hozzá a "szivárványon állatok" futter.