Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Prémium pamut jersey, Kismadár

3.800 Ft
Jelöld be azokat a kiegészítő termékeket, amiket még a kosárba szeretnél tenni!
Raktárkészlet 1: Előrendelhető
Raktárkészlet 2: Előrendelhető
Elérhetőség: Előrendelhető
Szállítási díj: 1.100 Ft
Átlagos értékelés: (2)
Szerezhető hűségpontok: 8
Digitális nyomtatással készült rendkívül rugalmas, kivételesen finom tapintású pamut jersey, mely a legmagasabb minőséget képviseli.
Az oldalon látható termékképek (anyagok színei) eltérőek lehetnek! Fontos, hogy több kijelzőn ellenőrizzétek (mobil, tablet, laptop)!
Menny.:m
30.000 Ft
feletti vásárlás esetén
ingyen szállítjuk ki csomagodat!
Szállítási díjak
Kezelési útmutató

Leírás

Digitális nyomtatással készült rendkívül rugalmas pamut jersey, mely a legmagasabb minőséget képviseli. Rendkívül tartós textil, a minta élénk, kopásálló.

Kellemes viselet akár felnőtt vagy gyerek számára, hiszen légáteresztő tulajdonsággal rendelkezik. Ideális, pólóknak, blúzoknak, tunikáknak, ruháknak, nadrágoknak, leggingsnek, szoknyáknak, rugdalózónak. 

A gyártási folyamat során különös figyelmet fordítottak a legjobb minőségű anyagok kiválasztására, és a nyomtatási eljárás megfelel az Oeko-Tex Standard 100 I. osztályának.

Kizárólag egészségre ártalmatlan anyagokból készült. Bababarát összetétel, kényelmes, puha és színtartó.

Anyagösszetétel: 95% pamut, 5% elasztán

Szélesség: 150 cm

200 g/m2

Származási hely: EU

Használat:

  • Mosás maximum 40°C-on
  • Centrifuga max 1000 fordulat / perc 
  • Ne használj fehérítőt
  • Vasalható 110 °C-ig
  • Ne szárítsd szárítógépben

Paraméterek

Mintázat Állatok, növények
Összetétel 95% pamut 5% elasztán
Szélesség 150 cm
Szín Kék

Mia és a madárdal

Régen történt, amit most elmondok nektek – olyan régen, hogy akkoriban még csupa hatalmas erdő borította a világot. Az ember, ha reggel elindult a kis falujából, hát gyalogolhatott aznap, másnap, de még harmadnap is a fák között, mire a következő faluba ért. Közben pedig vagy eltévedt, vagy nem, de akkoriban az emberek még a nap állásából, a szél illatából, de akár a virágok bólintásából is tudták, hogy merre járnak, így hát nem is volt szokásuk eltévedni. Na meg ösvényeket is tapostak, amelyekről nem tért le senki, így aztán az erdő mélyében háborítatlan csend uralkodott.

Csend, bizony, mert akkoriban még nem tudtak a madarak énekelni. A repkedéssel, fészekrakással, tojástojással és fiókaneveléssel nem volt gond, de dalolni eszükbe sem jutott. Miért is tették volna? Hiszen nem daloltak a vaddisznók sem, nem beszélve az őzekről, rókákról, szarvasokról, kígyókról, bogarakról.

Legfeljebb a szél zenélt néhanapján az ágak között, de hamar megunta ő is a tutulást, és egy-két borongósabb nap után odébbált, hogy ismét csendben teljenek az erdő napjai.

Élt az erdő legmélyén, ősöreg fák között egy tündérlány. Úgy hívták: Mia. Éjfekete szeme volt, csigákban a vállára omló  barna haja, és lila virágszirmokból varrt ruhája. Takaros kis lakása volt az egyik vénséges tölgyfa belsejében, és kedvenc szórakozása a hintázás volt.

Csak az volt a gond, hogy hintázás közben mindig gondokodott. És általában eszébe is jutott valami…

Egyszer azt találta ki, hogy lámpásokat készít, és felaggatja őket az ágakra, hogy sötétben is kedvére hintázhasson. Ki is nevették az erdei madarak. Még hogy lámpások! Sötétben aludjon a tündér, ne hintázgasson – mondták neki, de Mia makacs volt, és nem hallgatott rájuk. Aprócska lámpásokat fabrikált hát, szentjánosbogarakat csalogatott a belsejébe, akik örömmel jöttek, mert tetszett nekik a fekete szemű tündérlányka.

Így történt, hogy Mia otthona este is sziporkázott, és már a madarak sem nevettek rajta. Inkább meg-meglátogatták esténként is, hogy finom somlekváros süteményt csipegessenek, és közben beszélgessenek, játsszanak.

Máskor Miának az az ötlete támadt, hogy virágokat ültet cserepekbe, és azokkal ékesíti ki a kis lakása bejáratát. Nem volt szokás akkoriban az ilyesfajta dísz, ámultak is a madarak, amikor megpillantották a szépséges cserepeket! Onnantól kezdve még szívesebben jártak Miához.

Egyik nap aztán mi történt! Épp ősz volt, sok fáról lehulltak a levelek, és mikor Mia szédítő magasságba hajtotta magát a hintával, egészen messzire ellátott a fák kopasz ágai közt. Ahogy a tájban gyönyörködött, megakadt a szeme a kis forráson. Minden nap odajárt vízért, és most eszébe jutott, miért is szeret annyira a forrás partján ücsörögni: mert ott nincs csend! Órákig képes volt elhallgatni a forrás csobogó hangját, és most, a hintán suhanva hirtelen vágyódni kezdett a víz dalára.

Észre sem vette, hogy mikor kezdett énekelni. A madarak köréje gyűltek, és ámulva hallgatták a csilingelő tündérhangot. Soha előtte senki nem énekelt még az erdőben, és ez a hang olyan szívhez szóló volt, hogy hamarosan ellepték a környékbeli fát is a kíváncsi madarak.

Amikor Mia belefáradt a hintázásba és éneklésbe, a madarak vastapssal ünnepelték, és csak egyetlen dolgot kértek.

– Taníts meg minket is énekelni!

Mia örömmel mondott igent a felkérésre. Hamarosan az öreg tölgyfa ágán kis házikó épült. Ez volt a madarak erdei iskolája, ahol Mia minden nap órákat adott a dalolni vágyó madaraknak. Először csak a közelieknek, aztán távolabbról is egyre csak jöttek és jöttek a madarak.

Így telt meg először Mia szomszédsága, aztán az egész hatalmas erdőség, végül a világ madárdallal.

Forrás: https://meseles.hu/mese/mia-es-a-madardal/

Vélemények

5.00
2 értékelés
(2)
(0)
(0)
(0)
(0)
Írd meg véleményedet!
2021. 03. 03. -
Gyönyörű a mintája!
2021. 02. 05. -
Pólót csináltam belőle, az elején kicsit féltem, hogy milyen lesz, de pozitívan csalódtam. Nagyon szuper, másmilyen mintával is rendelni fogok.