Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Prémium pamutvászon panel 75x100 cm, Rózsaszín egyszarvú

3.190 Ft
Jelöld be azokat a kiegészítő termékeket, amiket még a kosárba szeretnél tenni!
Menny.:db
Elérhetőség: Raktáron
Várható szállítás: 2021. július 27.
Szállítási díj: 990 Ft
Átlagos értékelés: Nem értékelt
Szerezhető hűségpontok: 7

Prémium minőségű, nagy méretű pamutvászon panel, digitális nyomtatással.

Készíts belőle egyedi babatakarókat vagy egyéb díszítő elemeket.

Az oldalon látható termékképek (anyagok színei) eltérőek lehetnek! Fontos, hogy több kijelzőn ellenőrizzétek (mobil, tablet, laptop)!

Leírás

Varázsold egyedivé gyermeked hálószobáját ezzel az elbűvölő elefántos prémium pamut panelből készült ágyneművel.

Prémium minőségű, nagy méretű pamutvászon panel, digitális nyomtatással.

Készíts belőle egyedi babatakarókat vagy egyéb díszítő elemeket.

Méret: 75x100 cm

Összetétel: 100% pamut, a legmagasabb minőségben (extra puha)

A nyomat Okeo-Tex 100 tanusítvánnyal rendelkezik.

Súlya: 150 g/m2

Használat:

  • Mosás maximum 40°C-on
  • Centrifugálás maximum 800 fordulat/perc
  • Ne használj fehérítőt
  • Vasalható

Paraméterek

Mintázat Mese/Grafika
Összetétel 100% pamut
Súly 150 g/m2
Szín Rózsaszín

A csökönyös kiselefánt - a mese

Élt az afrikai őserdőben egy kiselefánt. Olyan csökönyös volt, hogy senki sem boldogult vele.
Egyszer az elefántcsalád sétára készülődött.
– Menjünk – mondta elefántpapa.
– Nem megyek – felelte a kiselefánt.
– Menjünk – ismételte elefántmama.
– Nem megyek – felelte újra a kiselefánt.
– Menjünk – mondták neki idősebb testvérei is.
– Nem megyek – hajtogatta a kiselefánt.
– No, akkor nélküled megyünk – mondták az elefántok, és elindultak.
A kiselefánt egyedül maradt. Egyszerre úgy érezte, hogy rettenetesen szeretne sétálni menni a többiekkel, és nagyon megsértődött, amikor az idősebbek elmentek nélküle.
„Ha már így történt – gondolta magában –, nem leszek többé elefánt” – és elhatározta, hogy oroszlánkölyök lesz.
Levetette magát a földre, kalimpálni kezdett a levegőben a négy lábával, egészen úgy, mint a kisoroszlánok szoktak.
Odaszaladt hozzá a félénk gazella, megállt egy pillanatig, ránézett a kiselefántra, megijedt és elszaladt. Futás közben könnyedén emelte karcsú lábait, és megrázta szarvacskáit.
– Én is így teszek! – kiáltott fel a kiselefánt, és elkezdett ugrándozni, mint a gazella. Fülei megrázkódtak, mint a banánfa levelei a szélben, és esetlenül botorkált kövér lábain. Hamarosan egész teste megfájdult az ugrándozástól.
„Nem is olyan jó gazellának lenni” – gondolta magában, azután meglátott egy zöld szemű gyíkot. A gyík egy vékony inda levelén ült, mely lelógott a fáról.
– Jó napot! – köszönt neki a kiselefánt. – Hogy vagy?
– Rosszul – felelte a gyík. – Kiengedtem a gyerekeimet a folyópartra, hogy unokatestvéreikkel, a kiskrokodilokkal játsszanak.
– Én is szeretnék játszani valakivel – mindta a kiselefánt. – Mindjárt felmászom hozzád a levélre, és hintázni fogunk.
– Azt már nem! – sziszegte a gyík.
– Hogyan? – sértődött meg a kiselefánt. – Te nem akarsz velem játszani?
– Persze, hogy nem akarok. Te túlságosan nehéz vagy, és leszakítod a fa leveleit. Isten veled! – és a gyík egy szempillantás alatt eltűnt a fa sűrű lombja között, csak a farka villant elő.
– Nem baj, majd találok jobb játszópajtást is! – prüszkölt a kiselefánt, azzal továbbment.
Egy tisztáson majmokat pillantott meg. A majmok fogócskáztak.
– Ez nekem való játék – mondta. – Játszahatok veletek? – kérdezte a majmokat.
– Gyere, játsszál velünk! – üvöltötték a majmok.
De a kiselefánt, bárhogy igyekezett is, egyetlen majmot se tudott elfogni.
Hamarosan egészen kifogyott az erejéből.
– Nem jó majomnak lenni – mondta, és otthagyta a majmokat. Azok még sokáig nevettek a lomha, nehézkes elefánton.
Ment, mendegélt a kiselefánt, míg meglátott egy papagájt, amely ágról ágra szállt. Olyan csodálatos tarka tollai voltak, hogy a kiselefántnak káprázott a szeme.
– Tudom már, mit csinálok! – örvendezett. – Repülni fogok.
– Kezdd el, én majd nézem – felelt a papagáj.
A kiselefánt ugrott egy nagyot, de nem sikerült a levegőbe emelkednie, hanem leesett a földre, és megütötte a lábát.
Az öreg papagáj félrefordította a fejét, és mosolyogva nézte.
– Itt nem tudok nekifutni – mondta a kiselefánt zavarában.
– Megmutatom neked, hol lehet nekifutni – vigasztalta a papagáj, és elvezette a kiselefántot a meredek folyópartra. – Nézd – mondta a gazfickó. Odament egészen a szakadék széléhez, ugrott egyet, és felrepült.
A kiselefánt szintén odament a szakadékhoz, ő is ugrott egyet, és... beleesett a vízbe. Kimászott a partra, vizesen, sárosan, tele iszappal és hínárral.
Kétségbeesve körülnézett, és egyszerre meglátta elefántpapát, elefántmamát és testvéreit a parton, amint szótlanul figyelték őt.
Elszégyellte magát a kiselefánt.
– Vigyetek magatokkal sétálni – mondta. – Ezentúl mindig elefánt akarok lenni.
És az egész elefántcsalád elindult sétálni.

Forrás: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/olvasas-irodalom-2-osztaly/mas-nepek-mesei/a-csokonyos-kiselefant-indiai-mese

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írd meg véleményedet!